Féltem, alig mertem, kicsit már talán nem is akartam, de mégis kinyújtottam a kezem feléd. Érted. Érted? Értünk. Szerinted megértünk, megértünk és értünk végre?
Most elfogadtad, megfogtad és remélem megtartod, nem engeded el. A tiéd. Mindig.
Veled kapcsolatban nincs büszkeség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése