Kék padon

Hosszú-hosszú idő óta végre tegnap éjjel 2 órát tudtunk beszélgetni egy fontos barátommal telefonon. A hiánya miatt is kerestem, és kicsit segítséget is reméltem, hiszen talán Ő ismeri a legmélyebben kedves személyemet.
Meséltem neki róla. Ő pedig azt mondta, tegyem, amit tennem kell. Nem azt mondta, hogy felejtsem el, tegyem ki az életemből, hanem azt mondta, "tedd, amit szeretnél".
Meglepett és nem tudtam helyre tenni az egészet. Mondtam is neki, hogy ő is egy nagy piszok ám (:P), mert én most valami felpofozós, kijózanítós szöveget vártam, sőt: reméltem, nem biztatást.
De azt mondta, hogy aki ennyire csillogó hangon mondja, hogy "nézd, milyen gyönyörű kék az a pad!", azzal csak egyetérteni lehet. Ha csak félgőzzel mondanám, akkor azt válaszolná: gyorsan fesd sötétbarnára.
Így vagyok valahogy. Hogy olyan nagyon kék ez a pad.
Ráadásul még mindig mintha egy szív lenne a támlájába karcolva. ;)