Megkedvelni

Egyáltalán nem nevezhető esetemnek. Mindenki, akibe beleszerettem első látásra, vékony volt, izmos. Nekem valahogy ők "jönnek be".
Most sem szerettem bele, sőt elsőre rohadtul nem volt szimpatikus és kismackós is, csak éppen jövöget csendesen, és tutibiztos, hogy nem akar tőlem semmit.
Egyszerűen csak kedves és emberi. Észreveszi, ha jól csinálok valamit, mosolyog, ha hozzám szól, nem zavar ha becéz, pedig azt egyébként utálom.
Ez az egész jól esik.
Egy kicsivel jobban érzem magam, ha valahol a környéken van.